Egy hónapnyi masszív Passion táncolás után a múlt hét végére egyszerre voltam fent és lent. A gerincem mellett felfelé kúszó érzet olyan volt, mint egy láthatatlan, talpára állított sinus görbe. Ettől vagy sem, de a múlt héten két fogamat kellett gyökérkezelni. Érdekes egy kaland volt, ami alatt egy percig sem gondoltam, hogy a fájdalomnak és az örömérzetnek köze lehet egymáshoz:) Most már jó, bár még mindig át-átsuhan rajtam, hogy milyen, mekkora és kinek jó ragaszkodásomat kellett ilyen nehezen elengednem?:)
Az október az egyik kedvenc hónapom. Egyszerűen olyan szaga van a levegőnek, hogy felpezseg tőle a vérem. Sexit táncolunk, amikor csak alkalmunk nyílik rá, a Passion által megindított csakráinktól feljebb emelkedünk, megtartva azok - reményeim szerint mindannyiótoknak - felforrósított energiáit. Hogy úgy mondjam, átsistergünk az októberen :))
Jövő hétvégén elvonulunk Dobogókőre, ha van kedved velem tartani írj, az elvonulás vad lesz és szabad. Táncolunk, kirándulunk, labirintusjárunk, együtt vagyunk:)
Addig is, sistergős kalandra fel :)
