Szokásosnak mondható, Niával kapcsolatos morfondírozásom következik. Tény és való, hogy mifelénk a Niát szinte kizárólag nők űzik, és hajlamosak is vagyunk úgy gondolni rá, mint egy specifikusan a nőknek szóló, nekik kitalált dologra. Pedig ez nem így van és óva intem minden nőtársamat, hogy kisajátítsa:)
A Niát egy nő és egy férfi hozta létre, együtt, közösen, beletéve mindazt, amitől egy nő nő, egy férfi pedig férfi tud lenni. Tudjuk, érezzük, hogy a kettő nem működik egymás nélkül, azaz, mindannyiunkban van női és férfi princípium, nemtől függetlenül. Ha ennek bomlik az egyensúlya, ha valamelyik felülkerekedik a másikon, vagy nem vagyunk hajlandóak tudomást venni csak az egyikről, akkor mi magunk billenünk ki a természetes állapotunkból. Lehet, hogy csak azt érezzük, hogy valami nem stimmel, elképzelhető, hogy a közérzetünk nem a legjobb, de akár komoly fizikai, testi tüneteket is produkálunk.
A Nia ezt a két princípiumot, ezt a kétfajta energiát, a yint és a yangot képes varázslatos, egyedülálló módon egyensúlyba hozni, méghozzá hol szelíd, hol vad, de örömteli mozdulatokkal, zenével és pillanatokkal. Megtalálhatjuk általa az elrejtett nőiségünket, de tökéletesíthetjük a bennünk lakozó "férfiságunkat" is. A kettő nem létezik egymás nélkül, ha Niázunk, képesek vagyunk megteremteni az egységüket, megélve az örök összetartozásukat.
