Ma jön haza a nagyfiam a Balatonról! :) Már leírni is jó ezt a mondatot :)
Közben tegnap délután volt egy nehéz fél órám, és még nem igazán tudom, hogy mi lesz a rendes megoldás, de az esti Nia óra visszarakott engem oda, ahol a helyem van. Mint az kihirdettetett, hétvégén lesz egy kicsi elvonulás, nem sok ember, maximum tíz, de lesz Nia, és Edina barátnőm, aki egyfajta belső utazásra viszi el a résztvevőket. Minden tökéletes, komolyan (ok, hogy persze előtte ki kell találni, hogy itthon a fiúk mit, hogyan, merre, hogy ott mi legyen a kaja, hogy még hadd nézzem és tanuljam, amit oda terveztem), és akkor egy telefonnal elkezd billegni az egész, mert ahol lenne, a hely, na, az azt mondta, hogy jaj, ezt még beszéljük meg még egyszer. Á. Ááááááá. Úgyhogy most helykeresés, ezerrel. Van egy tipp, egy terv, tehát veszek egy nagylevegőt és felhívom, hogy legyen szíves fogadjon be minket:)
Persze, ha valakinek van valami ötlete, szóljon ;)
