Nagyon szeretem a havat, még mindig és a jelek szerint ez mindig így is lesz. Miközben hadakozom itthon, mert a gyerekeim váltva voltak betegek az elmúlt másfél hónapban, egyrészt bizakodom, hogy ez a hó az utolsó bacilust, vírust, nem kívánatos kórságot szépen betemeti, majd ha olvad, akkor elpárologtatja:) Mindeközben az Andrássy úton továbbra is finom, nesztelen léptekkel készülődünk tovább. Megérkeztek a kanapék, lett a közösségi térbe klassz zöld valami (majd meglátjátok, hogy mi) :) Készen van a szőnyeg, ami felkerül a falra, szabják-csiszolják a tükröt, mi, tanárok pedig vasárnap összetartunk, és vidáman izgulunk. Mire ez a hó felszárad, mindennel készen leszünk, majdnem. Akkor Veletek együtt váltunk majd szintet:)
Ezek vagyunk mi:) Addig is ma a Rákóczi úton egy jó Nia, fél héttől, majd holnap ugyanott rutintanulós workshop háromtól hatig. És most kiszórok még egy kis madáreledelt:))
