Kánikula, ez van ma. Meg volt tegnap és úgy néz ki, hogy lesz holnap is. Tegye fel a kezét, aki nem úgy érzi ilyenkor magát, mint akit bizonyos időközönként megpróbálnak kiiktatni a forgalomból? :) Én is keresem ilyenkor magamban, hogy mi tud kicsit tovább billenteni. Rá kell vennem magam arra, hogy a napi rutinhoz össze tudjam szedni magam. Koncentrálok a mai Nia órára, megint egy új helyszín, most az óbudai Gilda Max, délután 5-től. Az általam javasolt szombati menekülőút pedig a Pozsonyi úti Noha, fél 11-től.
Minden Nia óra elején belépünk, a szó minden értelmében. Belépek és magam mögött hagyom az aznapot. Ez az egyik kedvenc pillanatom, mert fogalmam sincs, hogy mi következik utána. Jó, jó, tudom, hogy melyik szám, milyen mozdulat, de azt nem tudom, honnan is tudhatnám, hogy mit üzen a testem, hogy mi szalad át az agyamon, hogy mi fog vigyort varázsolni az arcomra. De állatira várom :))
