Hétfői, csillaghegyi órámra eljött nagyon kedves barátnőm, Soma. Ismeretségünk, barátságunk régebbi, mint a Nia iránti oltathatlan szenvedélyem, ezért nekem különösen jó volt és inspiráló, hogy ott táncolt velünk. Szeretném veletek megosztani az utána tőle kapott levél egy részletét:
"Ma voltam (...) Kingánál Nia órán, és azt kell, hogy mondjam: fantasztikus volt! Már jó ideje hívott a Nia ( hamarabb, mint hogy tudtam volna, hogy Kinga is csinálja), TUDTAM, éreztem, hogy ez remek mozgásfajta, és hogy szükségem van rá. (...) Szinte mindent megmozgat, és nem olyan drasztikusan, fogösszeszorítva ( bár én azt is szeretem), mint a pilates. De ami a legjobb benne: a flow, hogy többször éreztem azt, hogy repülök, visz az egész. Legszívesebben még vagy 3 órát mozogtam volna, egészen az extázisig. Érezhető benne az extázis lehetősége, úgyhogy ha lesz legközelebb tábor, akkor nyomnám egész nap. Nagyszerű volt az utána jövő nyújtás és lazítás is, bár én inkább ezt rövidítettem volna, hogy helyette még legyen egy kis tánc. ( Valójában két óra lenne az igazi...) És hangulatos volt az éjjeli lámpás szoba is. A zenék meg! Szinte mindet ismertem, remek muzsikákat raktál be! Szóval gratula! Ajánlom mindenkinek!"
Niázni, nőnek lenni, benne élni az áramlásban: nagyon, nagyon, nagyon jó! Mi lehet még ennél jobb? :)
