Jó volt tegnap a füvön taposni egy kicsit, felszívni a Föld melegét, rámosolyogni a többiekre, együtt lenni:) Most viszont minden erőmmel a mesterem, Helen Terry érkezésére koncentrálok, még úgy is, hogy közben tervezünk a lányokkal egy szentivánéji közös esti táncot, remélhetőleg szabadtérit.
Jön Helen, akitől amióta ismerem, csak tanulok, még amikor azt hiszem, hogy nem, akkor is. Magamon sosem tapasztalt alázattal, türelemmel és ha kell elcsendesüléssel. (Ilyet az egyetemen egy kezemen meg tudom számolni, hogy kikkel éltem át, Kiczenko tanárnővel, Jelenits tanár úrral - a mai napig tudnám őket hallgatni tágra nyílt szemmel és szívvel.) Ráadásul, minden, amit tanultam Helentől, az igaz. Megcsináltam vele a fehér övet, hónapokig köhögtem, szinte kiköhögtem az életemnek az azt megelőző, engem bizony szépen önmagamtól eltávolító, megbetegedő szakaszát, utána megcsináltam Helennel a kék övet, mondta, érthetően, tisztán, hogy mi fog történni, hallottam, megértettem, utána megéltem, és éjszakákon keresztül ébredtem fel arra, hogy úristen, ez is igaz, úristen, még ez is így van! Mostanra adaptáltam a kék öv 13 princípiumát, mostanra értettem meg minden egyes szavát, mozdulatát. Ha Helen jön, akkor utána nekem mindig, kivétel nélkül nagyot lendül az életem és mindig pozitív irányba.
Nagyon szeretném, ha mindebből Ti is részesülnétek, nem csak rajtam keresztül, hanem közvetlenül Helen Terry-től. Helen a Nia alapítóinak egyik legközvetlenebb tanítványa, 21 éve tanítja a Niát, úgy lett mester, hogy közben végig tanítvány tudott maradni, ez pedig csak a legnagyobbaknak sikerül. Június 28-án, 29-én és 30-án táncolhattok vele. Ki ne hagyjátok!