A szenvedély mozgat, egész életemben. Nem tudok nem szenvedéllyel tenni, érezni, alkotni, szeretni, szeretve lenni, táncolni. Örököltem, kaptam, örökítem, átadom. A szenvedélyem nem mindig hangos, legtöbbször azok látják meg, akiknek van szemük vagy a szenvedélyre vagy rám. A valódi szenvedélynek illata van, íze, tapintható, megölelhető, befogadható, áramoltatható. A jó az, hogy ez mindannyiótokban benne van, a Nia pedig varázslatosan elő tudja hívni belőletek, ahogy minden egyes alkalommal előhívja, megerősíti bennem is. Nőként a szenvedélyem az, ami mozgat, felforrósít, nem enged kihűlni, erőmet táplálja. Így vagyok nő, így vagyok szerelmes, így vagyok anya, így vagyok táncos, így vagyok én.
*A címben szereplő idézet Albert Camus-től származik.
